A szeretet!

Azért tartottam szükségesnek az egyszerű és érthető magyarázatot, hogy végre én is megtudhassam, mi a SZERETET.

Kép: Pexels

Nem maga az érzés ismeretlen a számomra!
Az ismerőseim és barátaim visszajelzése alapján úgy tapasztalom, nincsenek gondjaim az érzések kimutatásával, megélésével.
De mindenki meglepődik, amikor szavakkal kell kifejeznie, elmagyarázni, közérthető egyszerűséggel, az egyik legcsodálatosabb és mindenki számára fontos szavunkat.

Sok ismerőst, közelit és távolit megkérdeztem, hogy mit jelent ez a szó.
Sokan megpróbálták már megfogalmazni, de nem igazán sikerült.
A könyvekkel is próbálkoztam, de nem találtam olyan magyarázatra, ami egyszerűen, mindenki számára érthetően megfogalmazta volna.

Mindenhol csak sejtelmes vágyakat, elvárásokat, reményeket tükröző próbálkozásokat találtam. Ezek csak arra jók, hogy elvakítsák a tudatunkat!
Az elvakítás alatt azt értem, hogy a vágyaink csillogása megakadályozza azt, hogy észrevegyük a szeretet másik, sötétebb oldalát.
Sajnos ezen a világon semmi sem létezik magában! Mindennek van jó és rossz oldala, hihetetlen, de a szeretetnek is!
Ezért érzem szükségesnek a szeretet szó egyszerű, érthető megfogalmazását.

A megoldásért az egyik „legmegbízhatóbbnak” tartott forráshoz fordultam, a Bibliához.
Ahogy olvastam az írásokat, elsőre engem is hatalmába kerített a szeretet szavunkhoz társított pátosz, így megvakított az érzések fénye, csillogása.
Ahogy a tudatom hozzászokott a szenvedélyek kavalkádjához, megérezhettem benne a sötét oldalt. A rosszat.
Első pillanatban megijesztett! Hadakoztam a gondolat ellen, de végül a logika döntötte el a belső vívódásom, megadtam magam.
Ha elfogadjuk a tényt, hogy a szeretet nem csak békét, szépséget, boldogságot, gyönyört takar, akkor megláthatjuk benne a kétségbeesés, szegénység, bánat, félelem, a rettegés minden fájdalmát!
Idegesítően félelmetes, ijesztő, szinte már kétségbeejtő ez a felismerés!
Ezért is olyan nehéz tudomásul venni, elfogadni, szembenézni vele!
Csak nézzünk körül a természetben, már abban, ami még megmaradt belőle, természetes állapotában.
A gyönyörű hegyeket, a szépségeket rejtő erdők titokzatosságát, a sík vidékek szinte fárasztó nyugalmát, a mezők békéjét.
Ez a sok szépség magán viseli azoknak a katartikus erőknek a jeleit, amelyek létrehozták őket.
A hegyek!
Földrengésekkel járó mozgások, a földkéreg elmozdulása, egymás alá, fölé csúszása. Az élet szerencsésebb része felemelkedik, a kevésbé szerencsésebb része hosszú időre eltemetődik.
A vulkanikus hegyek tüzet okádó torka, mely mindent felperzsel maga körül, vagy a füstje és hamuja, mely több kilométer távolságra jut a szelek szárnyán, megfojtja, amire rátelepedett!
De mi, ezt nem akarjuk tudomásul venni!
Számunkra csak a szépség fontos, a most pillanatának a szépsége és nyugalma.

Kép: Unsplash / Pinterest

Nem akarjuk tudomásul venni, hogy ennek a sok szépségnek, ami körülvesz minket, meg kellett élnie a katasztrófákat, mely pusztulást hozott! Mi csak a halál okozta változás szépségében gyönyörködhetünk. A hegyek nagysága, változatossága, a völgyek csipkéi, az erdő párája, mind a szenvedés pillanatát hordozza! Mindenütt jelen van a fájdalom, félelem, a kétségbeesés, rejtett, de félelmetes nyoma, akkor is, ha megpróbáljuk letagadni, elfelejteni!
Ennek a szép és idillinek látszó nyugalomnak minden pillanatában benne van az elmúlás, a halál. Mi mégis csak a szépségre figyelünk, mintha a másik fele az életnek nem is létezne!

Pedig szinte az összes, nagy filozófus megfogalmazta: „A vég az új kezdet születése!”
A halál az új élet lehetősége!
Jézus is megfogalmazta: „Meg kell halnod, hogy újjá születhess!”
Tehát ennek tükrében mi a SZERETET?
A Biblia így fogalmazza meg: „Az élet törvénye a szeretet!”
Ebből következik egy kevésbé csillogó és misztikus szó: SZABÁLYRENDSZER!
Tehát a SZERETET szavunk nem más, mint az élet SZABÁLYRENDSZERE!
Ezt azért fontos így kimondani, mert ha már nem vakít el bennünket a szeretet szó csillogása, egy nagyon fontos tényt is megláthatunk:
A SZABÁLYT MEG IS LEHET SZEGNI !!!
Sajnos nem csak betartani lehet, hanem véteni is lehet ellene! Minden szabály annyit ér, amennyit betartunk belőle!

Hasonlítsuk az életet egy népszerű csapatjátékhoz, a focihoz:

Ha mind a két csapat közel azonos képességű, és betartja a szabályokat, egy élvezetes, mozgalmas, kellemes 90 percben van részünk. Szinte mindegy, hogy melyik csapat győz, jól érezzük magunkat. Kicsit rosszul esik, ha nem az a csapat viszi el a pálmát, akinek szurkoltunk, de az élmény kárpótol minket.
Most nézzük meg azt a helyzetet, amikor két különböző képességű csapat játszik:
A jobbnak tartott csapat betartja szabályokat, a gyengébb csapat lépten-nyomon megszegi.
Szinte biztos, hogy a szabálytalanul játszó csapat győz, széttördelve a játékot. Indulatokat korbácsolva, ami a szurkolók táborában is jelentkezik. A jobbik eset, ha csak rossz érzésekkel mennek haza. A rosszabbik esetben összeverekednek hazafele.
A focimeccset bíró vezeti, jól-rosszul de igyekszik betartatni a szabályokat.

De mi a helyzet az élettel? Ki a játékvezető?
A LELKIISMERET!

Csak a lelkiismeret! Mert sajnos vannak olyanok, akiket nem korlátoz ilyen felesleges szokás.
Ezeknek, az embernek látszó lényeknek nem kell betartani semmit, hiszen számukra nem létezik más, csak a pénz, a hatalom. Másokon átgázolva, eltaposva megvalósítják céljaikat.
A nagy hadvezérek azt mondják: „A cél szentesíti az eszközt!”
Sajnos, ezt a mindennapi életben is alkalmazzák, a piaci versenyre hivatkozva.
Ebből következik, hogy azok az embernek látszó lények, akiknek mindennél fontosabb a hatalom, a pénz, elérhetnek, megtehetnek bármit büntetlenül. Mivel nem korlátozza őket a lelkiismeret, nem korlátozza őket semmi, hiszen mára már elérték, hogy a szabályokat is ők alkothatják, a saját elvárásaiknak megfelelően. (A hatalom képére és hasonlatosságára.)
Így ők sikeresen kikerülnek a szeretet szabályrendszere alól, ezt az ajándékot meghagyva a többségnek, a szorgos, hiszékeny tömegnek.
Csak a lelkiismeret a bíró! Ha nincs, márpedig nekik nincs, mint törvényen kívüliek bármit megtehetnek. Természetesen a többség kárára.
Amíg az embereket elvakítja a szeretet szikrázó csillogása, pátosza, a saját elvárásaik, reményeik e szóval kapcsolatban, családok, emberek százai mennek tönkre, halnak bele teljesen feleslegesen.
Hogy miért állítom ezt ilyen határozottan?

Kapcsolódó

A szeretetről

Nézzük ismét a sokat emlegetett könyvet, mit tanít nekünk a szeretetről.

Ne követelőzz, légy türelmes, ne ítélj, légy békés, hagyd Istenre az ítéletet.
De főleg az ítélet végrehajtását!
Kényelmes állapot, mert nem kell döntéseket hoznunk, várhatjuk a csodát tehetetlenül, kiszolgáltatva, türelmesen, a szeretet mögé bújva.
Ne feledd, mind a két fél a szeretet mögé bújik!
A megvezetett többség a szeretet fényében „sütkérezik” fegyvertelenül, a másik a szeretet árnyékában rejtőzködve, felfegyverkezve.
A baj csak az, hogy evvel a hozzáállással a többség szépen lassan, szeretettel, de végül beledöglik.
Ez valóban a Magyarok Istenének elvárása, parancsa?

Nézzük szépen sorban:

Mindent eltűr: A szeretetben eltűröd, hogy megaláznak.

Parkolási díjak a semmiért, Budapest XIII. kerület, rakpart, méregdrága 400 Ft/óra, vagyis 4000 Ft/nap, üresen álló parkoló helyek, úthasználati díjak a már szinte járhatatlan utakért (egy tisztességesen dolgozó ember, talán megkeresi a napi 4000 Ft-os parkolási díjat).

Mindent elvisel: A szeretetben elviseled, hogy meglopnak.

Megvásárolják a munkahelyeket fillérekért, (természetesen a külföldi „tőke, tőkés”) majd a gazdasági helyzetre hivatkozva bezárják.

Mindent elfogad: A szeretetben elfogadod, hogy becsapnak, sarokba szorítanak a számlákkal.

A felvásárolt szolgáltatók az egekbe emelik a szolgáltatások árát, a bankok devizában adják a hiteleket, emelik a kamatokat, az egész ország fuldoklik az adósságtól.
Ezek mellé a szociálisan érzékeny kormányok nem védenek meg az uzsorástól, nem mutatja a média a rablók, tolvajok, gyilkosok arcát, titkolja előlünk a nevét, így holnap szabadlábon folytatja, ott, ahol ma abbahagyta. Extra ajándék, hogy a minimális jövedelmeket is megadóztatják, majd az adózott pénzedből ÁFA-t is fizetsz, az önkormányzatok a dugódíjat fontolgatják.

Mindent megbocsájt: A szeretet mindezekért a bűnökért még azt is elvárja, hogy meg is bocsáss!

Megbocsájtasz a kilakoltatásokért, a munkanélküliségért, a világpiaci árakért, a fizetések lenullázásáért, a tönkretett egészségügyért, oktatásért, tömegközlekedésért, hogy lassan képtelen vagy kifizetni a rezsit.

Valóban ezt várja el tőled a te Istened?

Egy szólás: Segíts magadon, az Isten is megsegít!
Isten, csak a cselekedeteiden keresztül tud megnyilvánulni a fizikai világban, csak akkor képes segítségedre lenni, ha teszed a dolgod!

A hit, a remény, a várakozás, a meditáció, a pihenés ideje. Segíti a feltöltődést, de semmit nem old meg.
Ahhoz, hogy megigyál egy pohár vizet, kevés végiggondolni a cselekvés útját, kevés arra gondolni, hogy fogsz egy poharat, a csap alá tartod, majd a szádhoz emelve megiszod.
A gondolat csak játék.
Ha elég kitartóan játszol a gondolattal, de nem teszed meg a gyakorlati lépéseket, szomjan halsz!
Ha azon bánkódsz, hogy nincs poharad, használhatod a kezed. Igaz rosszabb a hatásfoka, mire a szádhoz emeled vele a vizet, a fele elfolyik, de legalább nem halsz bele.
Neked kell az emberek, a hatalom, a kormányok, a főnököd tudtára adni, ha valami nem tetszik, csak így lesz esélyed a túlélésre.
Így valóban tud neked segíteni Isten. De csak így!
Hihetsz a szeretet erejében, a csodában, bármiben a világon.
Ha nem teszel semmit, csak hiszel, megfulladsz. A szeretet önmagában képtelen megmenteni.
Ha nem cselekszel, a szeretet meg fog ölni!
Senkinek nem kell észrevennie azt, hogy neked valami bajod van, fuldokolsz az adósságban, szorongatnak a szolgáltatók, éhes vagy szomjas vagy, az a te bajod!
Sajnos ez a szeretetet sem érdekli!
A te halálod, a szeretet szemében egy új élet alapja. A szeretetet nem zavarja, hogy te szenvedsz, majd végül belehalsz! A szeretet örök!
Veled, vagy nélküled, a szeretet mindig létezni fog!

Tehát a szeretet sötét oldala az, hogy végül neked kell mondani, szólni, kérni és szükség esetén kiharcolni azt, ami neked jár!