Link másolása
Kép: Instagram / Fodor-Doba Zoltán
1849 őszén a megtorlás szele fújt Bécstől a Kárpát-medencére.
A magyar szabadság reményének és tisztes emlékének megfojtására
a „bresciai hiéna” néven elhíresült Haynaut küldte az udvar Aradra mészárosnak. Hisz a gőgös és gyáva Habsburg vér ekkorra sem tanulta meg,
hogy nagy királyaink olyan talapzatra helyezték országunk,
amit ők nem tudnak saját hasonlatosságukra átformálni.
A bitó árnyékában október 6-án a halálsorra váró német, magyar,
szerb, horvát, osztrák, örmény származású tisztek ajkán szólalt meg
a Magyar Lélek. Az utolsó szavaikkal emberileg sorra emelkedtek felül elítélőiken, és vallották meg hűségüket a hazához és keresztény hitükhöz.
Nemes szívük és egységük visszhangozza máig a magyar szabadság
olthatatlan vágyát, amiért életüket adták.
Most, az Aradi Tizenhárommal együtt, a megsebzett magyar történelmünket, és a még be nem gyógyult múltbéli fájdalmainkat vigyük fel
a Magyar Golgotára.
Mi, Magyarok, bármily’ göröngyös is az utunk, jusson eszünkbe:
Ne csak higgyük, hanem tudjuk is, hogy a Magyar Lélek
– az Isten alkotta életet és a fáradhatatlan munkát hirdetve –
mindig feltámad harmadnapra.
Előző gondolat
